BESZÁMOLÓK

Robert Boyle Johannes Kepler Johann Ritter Wilhelm
Thomas Johann Seebeck Ernest William Brown Ludwig Boltzmann
Walther Hermann Nernst Michael Faraday(2) Henri Dutrochet
Ernst Mach Peter Debye Wilhelm Ostwald
Henry Cavendish Vitalij Lazarevics Ginzburg James Watson
Johannes Fabricius Stephem Williams Hawking Mágneses alapjelenségek

Ludwig Boltzmann

Ludwig Boltzmann (1844-1906) osztrák fizikus 1866: A Bécsi Egyetemen doktorátust szerez a kinetikus gázelmélet témakörében, Josef Stefannál. Doktori értekezésében az entrópiát elsőként értelmezi állapotfüggvényként .Stefan asszisztenseként kezdi meg tudományos pályáját.
1869: A Grazi Egyetem elméleti fizika tanszékére kerül.
1870: A Bécsi Egyetem matematika tanszékén oktat.
1871: Maxwell sebesség-eloszlási függvénye alapján levezeti eloszlásfüggvényét, amelynek speciális esete a barommetrikus magasságformula. Az elsők közt felismeri Maxwell elektrodinamikai munkásságának jelentőségét is.
1872: Felismeri, hogy a "hő mechanikai elméletének problémái egyúttal a valószínűségelmélet problémái is."
1876: Visszamegy Grazba, de most a kísérleti fizika tanszékére.
1877: Megadja az entrópia statisztikus értelmezését, amelyik a termodinamika második főtételének pontos alakja.
1879: A Stefan törvényt elméletileg is levezeti.(A Stefan-Boltzmann törvény szerint egy abszolút fekete test kisugárzott összes energiája a hőmérséklet negyedik hatványával arányos) 1894: Stefan halála után visszakerül Bécsbe az elméleti fizika tanszék élére.
1895: Mach is a Bécsi Egyetemre kerül. Állandósulnak szakmai vitáik, különösen az atomok léte és egyéb ismeretelméleti kérdések körül. Személyes viszonyuk is megromlik. Ebben az évben van a lübecki konferencia is.
1900: Mach-hal való kapcsolata olyannyira kiéleződik, hogy a lipcsei egyetemre távozik, ahol viszont Ostwalddal vív állandó tudományos vitákat. Ostwalddal azonban személyes kapcsolata jól alakul. Ennek ellenére Lipcsében kísérel meg először öngyilkosságot.
1902: Mach nyugdíjba vonulása után visszatér Bécsbe. Nem csak a matematikai fizikai előadásokat kell tartania, hanem filozófiaiakkat is., többek közt Mach filozófiájáról. Előadásai népszerűek lettek olyannyira, hogy még Ferenc József császártól is meghívást kapott.
1904: Amerikai előadó körútja. Ezen is azt tapasztalja, hogy sokan félreértik, nem fogják fel érveléseinek statisztikus természetét. Ugyanakkor ő sem ismeri fel azt, hogy az új eredmények alátámasztják álláspontját. Depressziója elhatalmasodik.
1907:A duinoi tengerparton családi nyaralás közben felakasztja magát.