Osztrák fizikus, filozófus
1856: Megkezdi Bécsben matematikai és fizikai tanulmányait
1863: A grazi egyetemen a matematika professzora lesz
1867: Meghívást kap a prágai egyetemre a kísérleti fizikai tanszék élére. Mint kiváló kísérleti
fizikus új vizsgálati módszereket vezet be (pl. stroboszkópikus vizsgálatok), a hangsebességnél
nagyobb terjedési sebességnél bekövetkező hangtani jelenségekkel kapcsolatban alapvető
felfedezéseket tesz.
1883: Megjelenik első nagyhatású filozofikus műve, a "Mechanika fejlődése történeti-kritikai
megközelítésben." Ebben a tudomány feladatát abban látja, hogy a kísérleti eredmények közt
egyszerűen kezelhető, a gyakorlatban jól felhasználható kapcsolatokat létesítsen. Véleménye
szerint minden, ami ezen túlnyúlik, csak üres spekuláció. Az atomok, mint matematikai elképzelés
esetleg létezhetnek, de semmi realitást nem szabad mögéjük képzelnünk. A jelenségek közt nincs
ok-okozati viszony, azok egyszerűen csak "lefolynak". Az abszolút tér és idő elvének elvetése,
valamint a hely és mozgás viszonylagosságának hirdetése nagy hatást gyakorolt Einsteinre is.
1895: A bécsi egyetemen egy külön filozófiai tanszéket hoz létre a kedvéért, amelynek vezetését
bízzák rá.
1897: Gutaütést kap, fél oldalra megbénul, de a tanítást még négy évig folytatja.
1916: A betegágyánál elhelyeznek egy szcintilloszkópot, amelynek felvillanásait alfa részecskék
okozzák. Ez a jelenség közvetlenül halála előtt meggyőzi az atomok létezéséről.